Kőfalvi Csilla – Redő Ferenc: Fazekasok Sallában. Pentolai di Salla. Zalalövő Öröksége – Hereditas Sallensis 2, Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága és Zalalövő és Környéke Közéletéért, Kultúrájáért és Környezetért Alapítvány, Zalalövő, 2004; 23,7x16,7 cm, 32 pp, ISSN 1589-8377, ISBN 963 7205 39 X. Ára: 735 Ft

 Salla tipikus példája az olyan provinciális településeknek, amelynek jelentőségét a rajta átfutó, fontos kereskedelmi útvonal adja meg. A Rábától délre, és a Zala észak-déli irányú szakaszától nyugatra eső területen egyetlen városi (municipiumi) rangú település volt, Salla, amely a megye római kori elődjének közigazgatási központja volt. Salla iparos negyede a település DK-i részén található, a várost ÉK-DNy irányban átszelő Borostyánkő úttól 100-200 m távolságban, a folyó partjához viszonylag közel. A municipiumok műhelyeiben „római” módra készített fazekasáru elsősorban a helyi piac szükségleteit fedte le, áruit távoli vidékekre többnyire nem exportálta. Salla fazekasai lakóhelyük igényeinek kielégítése mellett valószínűleg a Borostyánkőút melletti településeket és a Zala-völgy villagazdaságait is elláthatták termékeikkel. Mint a provinciában mindenütt, úgy Sallában is a fazekas telep alapítását a keresleten kívül az agyaglelőhelyek és az üzemeltetéshez szükséges körülmények határozták meg, vagyis a tüzelőanyagok és a víz. Zalalövőn a település-közeli agyaglelőhelyekről egyszerű külszíni fejtéssel képlékeny, nagyobbrészt színesre égő, már kevésbé magas hőfokon is jó szilárdságú cserepet adó fazekasagyag nyerhető. A „Fazekasok Sallában” című kötet az iparos negyed fazekas-kemencéit mutatja be. A gazdagon illusztrált kiadvány tartalmazza a kemencék fotóit, metszeteit, alaprajzait, leírásait, keltezését, és a helyi fazekasság termékeinek számtalan produkciói közül a legérdekesebb, legjellemzőbb edénytípusokat ismerteti. A kiadvány bilingvis.