„Sokból, amennyit akarsz – kevésből, amennyit lehet”


  • A kiállítás helye:
  • Nyitvatartás:
  • Elérhetőség, kulcs:
  • A kiállítás látogatása ingyenes
  • Paraszti táplákozás a 19-20. században állandó kiállítás

       A paraszti életforma egyik legfőbb jellemzője egészen az 1960-as évekre lezajlott téeszesítésig az élelmiszerekben való önellátás. A termés mennyiségének és minőségének ingadozása szükségessé tette a felhalmozást, ezzel együtt a lehető legjobb konzerválási módok és tárolási feltételek megteremtését és kihasználását. Az előrelátó éves beosztás a biztonság és függetlenség érzésével, büszkeséggel járt, ami a „maga-ura” parasztok mentalitásának jellemző vonása.

       Ez az életforma jellemezte a birtok nélküli zsellérek és a városi iparosok háztartását is, ők – mivel nem tudtak mindent maguk megtermelni – részes munkával keresték meg, ill. a piacokon szerezték be az egy esztendőre való élelmiszert, amit aztán a parasztgazdaságokhoz hasonlóan raktároztak és osztottak be.

       Az élelmiszerek elraktározása a betakarítás sorrendjét követi.Az előállított legfontosabb élelemanyagok: a gabona, a zsír és a hús, a főzelékfélék és hazai fűszerek, a tejtermékek, valamint a bor és a pálinka.

       Ezek mellett vásárlásból származott, de mennyiségében jóval kisebb jelentőséggel bírt a só és a külföldről származó fűszerek, a cukor, a rizs a kávé.

       Az egykori Batthyány-birtok tiszttartói lakjának négy helyiségében 2005. július 10-én nyílott meg az a kiállítás, amely a 19-20. század parasztháztartásaiban előforduló legfontosabb ételféleségek alapanyagait, elkészítésük és fogyasztásuk tárgykészletét mutatja be enteriőrökben és vitrinekben. Archív fotók idézik kenyérsütés, a disznóölés, a raktározás, a borkészítés, stb. helyszíneit, mozzanatait, az ünnepi és hétköznapi étkezéseket. A tárgyak jórészt a faluban és környékén összegyűjtött és 1954-ben megnyílt Plánder Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény anyagából származnak, kiegészítve a zalai múzeumok idevágó eszközeivel.

       A kiállítás a legfontosabb táplálék-alapanyagokat figyelembe véve öt egységből tevődik össze: a gabonafélék, az állattartás, a tej és tejtermékek, a zöldség- és gyümölcstermelés, valamint az italféleségek egységéből. Ezeken belül tárgyak és archív fotók segítségével kitér az alapanyagok megtermelésére, raktározására, a táplálékok elkészítésére, esetenként az ételek elfogyasztására és – ha vannak ilyenek – a témához kapcsolódó szokások bemutatására. A különböző egységekben a fényképek, rekonstrukciók és enteriőrök segítségével, bemutatjuk a táplálék megtermelésének, előállításának jellemző helyszíneit (szántó, gyümölcsös, konyha, kamra, kástu, stb.) is.

  • Rendezte: